Horváth Adrián 2008-tól vezeti Pápa Város Fúvószenekarát. Az akkor leköszönő karnagy, majd a Jókai Mór Művelődési Központ kereste meg Őt, a Veszprémi Légierő Zenekar akkori karmesterhelyettesét, hogy vállalja el a zenekar vezetését. A felkérést az új karnagy elfogadta és a 2008. áprilisi Tavaszköszöntő koncerten már ő vezényelt.

2011-ben a zenekar saját lábára állt. Megalakult a Pápai Fúvósok Egyesülete. A Jókai Mór Művelődési Központnak megköszönve az eddigi áldozatos munkáját úgy döntött a zenekar, hogy megpróbálja az önálló életet.

A 2011-ben a zenekar újjáalakulásának 65. évfordulója alkalmából nagyszabású gálaműsorral lépett a közönség elé. Az esemény rangjához méltóan a pápai fúvósok különleges műsorral kedveskedtek a színház nézőterét teljesen megtöltő publikumnak, három pápai kórus – Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskara, Erkel Kórus, Éneklő Szülök Kara – tagjaival kiegészülve felejthetetlen estét szereztek a közel félezer jelenlévőknek. A közös produkcióban többek között a fúvószenekar vezetője, Horváth Adrián karnagy által komponált Pápa város himnusza is elhangzott. De igazi kuriózum volt, hogy Pápa Város Fúvószenekarát ismét vezényelték az együttes korábbi karnagyai, így Kovács Attila és Hetyei József is néhány dal erejéig újra a zenekar élére állt.

Az Újévi Fúvós Show-k az évek alatt Pápa legkedveltebb előadásai lettek. 2012-ben jelentek meg először az új elemek a koncerten. A 2013-as Blues Brothers Show-t kellett először megismételni, mert a teltházas előadásra nem jutott be mindenki. A sikerre felfigyelt a város vezetése is, így számos városi rendezvényen kellett megismételni a nagyszabású show műsort. A 2014-es előadás volt a 10. jubileumi előadás, ezért a Swing Show-t már két előadásra tervezte a zenekar, amik szintén telt házzal mentek. Az újévi koncert második felében a népszerű popzenekar, a Bon Bon énekese, Szolnoki Péter volt Pápa Város Fúvószenekarának sztárvendége, aki többek között a Bon Bon ismert dalait hozta el az újévi koncertre. A 2015-ös ABBA Show mérföldkő volt az együttes életében. A műsor már négy pápai és több vidéki előadáson ment teltházzal. Több, mint 2.000 ember látta az előadásokat. Ezt Pápán – helyi csoportként – egyedül a fúvószenekara tudta elérni.

A magas színvonal elismeréseképpen a 2015. január 1-i ABBA Show a Magyar Fúvószenekari és Mazsorett Szövetség kiemelt arany minősítését kapta meg „C”, azaz felsőfokon, szórakoztató (show) kategóriában.

A szórakoztató zene mellett a zenekar a komolyzenei műfajról sem feledkezett meg eközben. A 2016. január 1-i “Legyen tánc” című műsora a Magyar Fúvószenekari és Mazsorett Szövetség arany minősítését kapta meg „C”, azaz felsőfokon, koncertfúvós kategóriában.

A zenekar 2014-ben kirándulást tett a szimfonikus világba is, amikor a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ Kamarazenekarával és a Bartók Béla Zeneiskola tanáraival közösen agy pápai szimfonikus zenekarba összeállva létrehozta a Gáty Zoltán emlékkoncertet. Az emlékhangversennyel tisztelegtek az egykori énektanár, Gáty Zoltán emléke előtt a 800 éves Pápa rendezvénysorozat keretein belül. A szimfonikus zenekarban közreműködtek Pápa Város Fúvószenekarának tagjai, a Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és növendékei, és a JMSZK Kamarazenekar is, vezényelt, Horváth Adrián karnagy. A közel kétórás zenei élmény során felcsendült az I., II., III. és IV. Magyar Nyitány, valamint a Szabadság induló is.

2013-ra megoldódott a zenekar elhelyezése is. A régi, Esterházy-kastély 4. számú helyiségéből beköltözhettek saját próbatermükbe, amelyet a Városháza pincéjében alakítottak ki.

A zenekar története

Pápa azon kevés városok közé tartozik, amely számos fúvószenekarral büszkélkedett. Működött a városban templomi, polgárőr, nemzetőr, tűzoltó, főiskolai, cserkész, levente, katona- és városi fúvószenekar is. Szerencsére Pápán fellelhető olyan 1795-ös dokumentum, ami már városi fúvószenekart említ. Ha a folytonosság fennmaradt volna, akkor a mai fúvószenekar több mint 200 éves lehetne, de így is büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy már a XVIII. században fontosnak tartotta a város és az egyház is egy fúvószenekar szolgálatait. A pápai zenekarok működését számos rajtuk kívülálló dolog is befolyásolta. Az 1848/49-es szabadságharc, majd az azt követő neoabszolutizmus kora (1849-1867), az első (1914-18) és a második (1939-1945) világháború is megtörte azt a kulturális fejlődést, ami Pápán kibontakozott.

A mai zenekar jogelődjét Lengyel Gyula alapította 1918-ban, aki katonai szolgálata után visszatérve az Állami Tanítóképzőbe, megalapított egy fúvószenekart. A zenekarról 1926-ig szólnak híradások. Ekkor Lengyel Gyula a frissen szerveződő Leventezenekar élére került, ahol folytatta munkáját. Feltételezhető, hogy a tanítóképző akkori fúvószenekarából sokan követhették a neves tanárt a Leventezenekarba.

A zenekar 1928-ra már országosan elismert lett és 1930-ban az országos Leventezenekarok versenyén második helyezést szereztek. A sikeres karnagy 1931-ig vezette a Leventezenekart, amit Védenyi (Ekker) Lajos győri katonazenész vett át. A katonakarmester csak 1934-ig tevékenykedett Pápán. Ezt követően a zenekar karmester nélkül, de a tehetségesebb zenészekből kiválasztott tamburmajor (zenekarvezető) vezetésével próbált meg fennmaradni. Ilyen tamburmajor volt Szabó Tibor, akinek neve később felmerült Pápa Város Fúvószenekarának újraalapításánál is mint jövendőbeli karnagy. Őt követte a cserkész-fúvószenekar utolsó karnagya, Pala Károly textilkereskedő. 1942-ben tűnt fel a zenekar élén az akkor 23 éves Bir­cher József. Zenekari munkáját katonai behívója még nem törte meg, mert a pápai Hadkiegészítő Parancsnokságon szolgált, viszont 1945-ben a frontra került Csehszlovákiába, így a zenekart egy Csernák nevezetű oktató vette át. Mire Bircher József hazaért a háborúból, már megszűnt a Leventezenekar

Pápa Város Fúvószenekarának meg-, vagy inkább újraalapításának gondolata a háború alatt hadifogságba esett volt leventezenészek fejében fogant meg. A zenekar újjászervezése már 1945 szeptemberében elkezdődött, de a hivatalos iratok szerint Pápa Város Fúvószenekarát 1946-ban alapították újjá. Az alapítása idején több karmester is szóba került, akik irányíthatták volna a zenekart. A jelölt a három Leventezenekar vezető: Szabó Tibor, Pala Károly és Bircher József volt, akik közül Bircher József vállalta a zenekar vezetését. Bircher József 1974-ig, 32 évig állt a zenekar élén.

1974-ben a város vezetése Molnár Zoltánt, a zeneiskola rézfúvós és ütős tanárát kérte fel a fúvószenekar vezetésére, aki 1980-ig látta el ezt a feladatot.

A zenekar – szakmai irányítás nélkül maradva – folyamatosan próbált megfelelő szakembert találni, de csak ideiglenesen és rövid ideig sikerült orvosolni a karnagy hiányt. Ebben az időszakban (1980-1989) négy győri zenetanár került kapcsolatba a fúvószenekarral, mint karnagy. A zenekar részéről Szabó Gyula volt az, aki próbálta összetartani a fúvószenekart.

1989 szeptemberétől új rézfúvós tanár és iskolaigazgató érkezett a pápai Bartók Béla Zeneiskolába – Kovács Attila személyében. Az állás elfoglalásának feltétele volt a fúvószenekar vezetése is. Kovács Attilának elölről kellett kezdenie az építkezést. A karmester bevonta a zeneiskola tanárait és növendékeit is a zenekari munkába.

1996-ra a zenekar tagjainak utánpótlásgondja megoldódni látszott és a zenekar színvonala is jelentősen javult. Ennek méltányolásaként a zenekar Pro Comitatu díjban és Pápa Város Elismerő Oklevele kitüntetésben részesült.

Kovács Attila nyugdíjba vonulásával megszűnt a zenekar utánpótlása, így 2003-ban Hetyei József a zeneiskola tanára vette át a karmesteri pálcát. A fiatal szakember a zeneiskola növendék zenekarával frissítette fel a fúvósokat.

2005-ben útjára indult az Újévi Fúvós Show sorozat is, ami máig meghatározó koncertje a zenekarnak. 2006. március 15-én „Pápa Város Fúvószenekara megkapta az elmúlt hatvan évben végzett kiemelkedő művészi munkájáért” Pápa Város Díszoklevelét.

Hetyei József 2008-ig vezette az együttest.