Balázs László

Balázs László (1932-2017)

1932. február 15-én született Buzsákon (Somogy megye). Édesapja Jankovich Bésán Endre öreglaki és buzsáki birtokainak volt az intézője. Elemi iskoláit Buzsákon kezdte, de mivel az uradalmat a birtokosok elherdálták, a családnak 1942-ben költöznie kellett. Édesanyja szülőhelyére, Pápára költözött a család, ahol édesapja ecetgyártással kezdett foglalkozni.

Balázs László iskoláit Pápán, a Római Katolikus Fiú Népiskolában folytatta, ahol anyai nagyapja, Gráczer János volt az igazgató-tanító. Az elemi iskola elvégzése után – az akkor még – Bencés Gimnáziumba került (1944-1950), ahol átélte az iskola 1948-as államosítását.

Iskolai évei alatt autodidakta módon tanult dobolni – a tánciskolák dobosaitól ellesve.

Diplomáját a Pécsi Pedagógiai Főiskolán szerezte történelem-földrajz szakon 1953-ban. Másodikos korában – az akkor kötelezően bevezetett – tartalékos tisztképzésben is részesült, és nyár folyamán egy egyhónapos katonai gyakorlaton kellett részt vennie.

Kaposfüreden volt gyakorló tanár és ezen idő alatt számtalanszor látogatott el a kaposvári rendőrzenekarhoz, ahol megismerkedett az akkori karnaggyal, Zsíros Ferenccel. 1953 novemberében kapta meg katonai behívóját, így bevonult Marcaliba egy tüzér ezredhez, de az akkor szerveződő nagykanizsai katonazenekar szervezői felfigyeltek rá és elvitték kisdobosnak a zenekarba, ahol a rendőrzenekarból már megismert Zsíros Ferenc lett a karmestere. 1955-ben a zenekarral részt vett az április 4-i budapesti díszszemlén.

Leszerelése után a 2. számú Lányiskolában kezdett tanítani, majd 1958-tól nyugdíjazásáig, az akkori 1. számú Általános Iskolába került történelem-földrajz szakos tanárnak. Szintén ebben az évben került kapcsolatba a fúvószenekarral és kezdett el a próbákra járni, mint ütős. Első fellépése a pápai Marx szobor avatásán volt.

Balázs László tanárként segített az utánpótlás felkutatásában is. Bircher József kérésére az általános iskolában felkutatta a „jó hallású, erősebb” gyermekeket és elinvitálta a zenekari próbákra. A zenekarba több mint 30 gyermeket küldött, ezek közül többen is voltak, akik megszerették a fúvószenekart és évekig maradtak; ilyen gyermekek voltak (a teljesség igénye nélkül) Boros József (szárnykürt), Lampért Attila (esz-trombita), Kocsis József (klarinét), Stubán Gyula (ütő) és Gruber Róbert László (tuba).

Balázs László 2011-ben, egészségi állapotára hivatkozva búcsúzott el a zenekartól. A fúvószenekar a 65 éves jubileumi ünnepség keretében köszönte meg „Laci bácsi” áldozatos munkáját és választotta meg „örökös” taggá.

Balázs László az “örökös” tag díj átadásán (2011. május 7.)